Orbán Balázs: A leegyszerűsítő világmagyarázatok elidegenítik azokat az országokat, amelyek nem nagyhatalmak

2025. július 17. 15:13

Amerikában vett részt egy izgalmas panelbeszélgetésen a miniszterelnök politikai igazgatója.

2025. július 17. 15:13
null

Panelbeszélgetést tartottak az aspeni biztonságpolitikai fórumon, amelyet Jim Sciutto, a CNN újságírója moderált. A témát az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti fokozódó nagyhatalmi versengés adta. A panel résztvevői között szerepelt Elbegdorj Tsakhia, Mongólia volt elnöke és miniszterelnöke, Claudia Ruiz Massieu, mexikói képviselő és volt külügyminiszter, Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója és Hina Rabbani Khar, Pakisztán volt külügyminisztere. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy vajon helytálló-e a világot két táborra – a demokráciákra és az autokráciákra – felosztó megközelítés, valamint hogy a kisebb vagy középméretű hatalmak hogyan navigálnak ebben a feszült geopolitikai környezetben.

Ezt is ajánljuk a témában

Megosztó keret: Demokráciák kontra autokráciák?

Sciutto a beszélgetést egy korábbi panelista, Tortois Gila volt izlandi külügyminiszter idézetével nyitotta, aki szerint az ukrajnai konfliktus „mindent próbára tesz, amit képviselünk”. A központi kérdés az volt:

valóban két táborra oszlik-e a világ – Kína, Oroszország és szövetségeseik (például Irán, Észak-Korea) az egyik oldalon, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei a másikon?

A panelisták eltérő válaszokat adtak, megkérdőjelezve a blokkosodás narratíváját és kiemelve a nemzeti érdekek, történelmi kontextusok és globális kölcsönös függőség összetettségét.

Elbegdorj Tsakhia, Mongólia egyedülálló helyzetéből – mint Oroszország és Kína közötti demokrácia – beszélve, hangsúlyozta a szabadság és a közös értékeken alapuló szövetségek fontosságát. Visszaemlékezve Mongólia 1990-es demokratikus átmenetére, kiemelte az önrendelkezés egyetemes vágyát, példaként említve, hogy az ukrajnai háború idején menedéket kínált az orosz mozgósítás elől menekülő férfiaknak. „Ha egy emberrel kevesebb tart fegyvert Ukrajna ellen, az a mi hozzájárulásunk az európai békéhez” – mondta.

Tsakhia humorosan felidézte, hogy válaszul Putyin birodalmi térképes kijelentéseire egy történelmi mongol birodalmi térképet posztolt, hangsúlyozva Mongólia békés és szabad elkötelezettségét.

Ezzel szemben Orbán Balázs elutasította a jók és gonoszok közötti felosztást, mondván, hogy

az leegyszerűsíti a globális dinamikát és elidegeníti azt a 190 országot, amelyek nem nagyhatalmak.

Magyarország, mint NATO- és EU-tag, a „konnektivitás” stratégiáját követi a blokkosodással szemben, például Kína Övezet és Út kezdeményezésében is részt vesz, valamint megfigyelő tagja a Türk Államok Szervezetének is. Orbán Balázs kritizálta a liberális külpolitikai agendát annak morális ítélkezése miatt, párhuzamot vonva a marxista ideológiákkal, amelyek elkerülhetetlen ideológiai csatákat jósolnak. Pragmatikus, érdekvezérelt megközelítést szorgalmazott, amely a béke megőrzésére fókuszál, és megjegyezte, hogy Magyarország az ukrajnai tűzszünetet szorgalmazza Európa gazdasági hanyatlásának enyhítése érdekében.

Ezt is ajánljuk a témában

Középméretű hatalmak és a semlegesség

Claudia Ruiz Massieu kiemelte Mexikó kényes egyensúlyozását, mint az Egyesült Államok szomszédja, amely szoros gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik, de elkötelezett a semlegesség mellett. Latin-Amerika országai az ENSZ-ben elítélték Oroszország ukrajnai invázióját, de egyedi válaszaik eltérőek voltak, tükrözve a régió azon preferenciáját, hogy az olyan egyetemes elvekre, mint a területi integritás, támaszkodjanak, ahelyett, hogy oldalakat választanának – tette hozzá.

Massieu szerint

a jelenlegi nagyhatalmi versengés lehetőséget kínál a középméretű hatalmaknak egy inkluzívabb világrend formálására,

hangsúlyozva, hogy az olyan intézményeknek, mint a szabadkereskedelem és a demokrácia, az emberi méltóságot és jólétet kell szolgálniuk, nem csupán a hatalom koncentrációját.

Hina Rabbani Khar élesen bírálta a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, mondván, hogy annak szelektív alkalmazása – különösen a nyugati hatalmak részéről – aláásta annak hitelességét. Az iraki, afganisztáni és más beavatkozásokkal kapcsolatban azt állította, hogy azok csorbították a Nyugat következetlen elkötelezettségét az emberi jogok és a nemzetközi jog iránt, és csökkentették a Nyugat morális tekintélyét.

Khar elutasította, hogy az India-Pakisztán konfliktus proxyháború lenne, hangsúlyozva, hogy mindkét oldalon globális hatalmak technológiáit használják. Egyetemes elvek alkalmazását szorgalmazta, figyelmeztetve, hogy a jelenlegi versengés „békétlenség korához” vezethet, amelyet a hegemón törekvések, nem pedig a globális jó hajtanak.

Ezt is ajánljuk a témában

Kihívások a szabályokon alapuló rend előtt

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Nyugat által gyakran támogatott szabályokon alapuló rendet a nagyhatalmak visszaélései miatt éri kritika. Massieu megjegyezte, hogy olyan vezetők, mint Hszi Csin-ping, a szabadkereskedelem és a multilateralizmus bajnokaként pozicionálták magukat, kihasználva az Egyesült Államok ingadozó vezető szerepét a legutóbbi kormányzatok alatt.

Khar szerint a Közel-Kelet – különösen Gáza – a nyugati kettős mércék ékes példája, ahol a vétójog használata és a szelektív felháborodás megtépázta a liberális értékekbe vetett globális bizalmat. „Másoknak van fülük, hallják, amit mondasz, de van szemük is, és látják, amit teszel” – jegyezte meg, kiemelve a generációs szakadékot abban, ahogy a fiatalabbak ezeket az ellentmondásokat látják.

Tsakhia azonban a szabadság és a népekre épülő szövetségek belső értékét védte. Azzal érvelt, hogy a demokratikus értékek vonzerejére épülő puha erő továbbra is jelentős tényező, felidézve észak-koreai előadását, ahol burkoltan kérdőjelezte meg az autoriter rendszert.

Orbán Balázs viszont azt kérdezte, hogy

a nyugati jogállamiság fogalmának egyetemes kiterjesztése megvalósítható vagy kívánatos-e, a kulturális és történelmi különbségekre hivatkozva.

Előre vezető út: Párbeszéd és egyetemes elvek

A beszélgetés a párbeszéd és egy újragondolt világrend fontosságának hangsúlyozásával zárult. Tsakhia Nelson Mandelát idézve a beszélgetés erejét emelte ki, sürgetve a nagyhatalmakat, mint az Egyesült Államok és Kína, hogy tárgyaljanak, miközben kitartanak az olyan elengedhetetlen elvek mellett, mint a szabadság.

Massieu egy inkluzív, fenntartható globális keretrendszer szükségességét hangsúlyozta, míg Khar óva intett az olyan elavult modellektől, mint a befolyási övezetek.

A panelben elhangzottak kiemelték a közepes méretű hatalmak kulcsfontosságú szerepét egy kiegyensúlyozott, elvi globális kormányzás előmozdításában. Bár a szabályokon alapuló rend kihívásokkal szembesül, a beszélgetés egy közös vágyat tükrözött a megosztó narratívák meghaladására és egy olyan világ felé való elmozdulásra, ahol biztosítják a stabilitást és az együttműködést minden nemzet számára.

Nyitókép forrása: Mandiner / Földházi Árpád

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
canadian-deplorable
2025. július 17. 16:25
Rossz hírem van Orbán Balázsnak, a Fidesz legtehetségtelenebb politikusának: a világ sorsát a nagyhatalmak döntik el. A blokkosodás természetes emberi tulajdonság, lásd törzsek és népek. A kis országok valamelyik oldalhoz csapódnak, általában nem érzelmi alapon, hanem érdekből.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!